Szellemek§Szörnyek§Démonok

Bansí

A bansí (banshee) az ír ' bean sí ' szóból ered ("nő a tündérdombról"). Egy női szellem az ír mitológiában, általában a halál előjelének tartják és a Másvilág hírnökének.

Az aos sí ("dombok népe", "béke népe") , úgy hiszik a kerszténység előtti kelta istenségek túlélői, a természet szellemei. Úgy is utalnak rájuk mint 'bukott angyalokra'. Legtöbbször tündérként említik őket, és a bansít úgy írják le "tündér nő".

Az ír legendában a bansí jajgat a ház körül, ha valaki a házban meg fog halni. Ha több bansí jelenik meg egyszerre, az fontos vagy szent ember halálát jelzi. Vannak családok akikről azt tartják, hogy bansík állnak a szolgálatukban, és sírásuk előre jelzi egy családtag halálát. A hagyomány szerint, ha egy ír falubéli meghalt, egy nőnek kellett énekelni egy siratódalt a temetésén. A legenda szerint öt nagy kelta családnak, név szerint: az O'Grady, az O'Neill, az O'Brien, az O'Connor, és a Kavanagh család tagjainak a siratódalt egy tündér nőnek kellett énekelni.
A mesék néha utalnak arra, hogy a bansít bár tündérnek hívják, olyan nő szelleme, akit meggyilkoltak, vagy gyermekszülés közben halt meg.

A bansík főleg fehér vagy szürke ruhában járnak, hosszú, szőke hajukat ezüst fésűvel gondozzák (valamilyen összefüggésbe hozható a helyi sellő mítoszokkal) . Egy ír történet arról szól, hogy ha ezüst fésűt találunk valahol, soha nem szabad felvenni, mert a bansík (vagy más történetekben sellők) tették oda, hogy gyanútlan embereket to lure unsuspecting humans, will spirit such gullible humans away. Más történetek szerint zöld, vörös, vagy fekete a ruhájuk és szürke köpönyegük van.

Changeling

Az európai folklórban a changelingek tündérek, trollok vagy manók gyermekei, akiket embergyerekekre cserélnek ki, így a changelnig-ek átveszik a gyermekek helyét a családokban. Igazi külsejük - sötét, karikás szem, színtelen bőr és üreges száj - csak a tükörképeiken látszanak.

Dzsinn

A dzsinn egy ritka fajta szellem az arab mitológiában.

Dzsinnek az iszlám előtti mitológiában

Az ókori sémi népek hiedelemvilágában a dzsinnek a régi emberek szellemei voltak, akik éjszaka jelentek meg és a hajnal első sugaraival eltűntek. Képesek voltak láthatatlanná válni és állatokká változni, és gyakran tették őket felelőssé betegségekért és az őrületért.

Az arabok úgy képzelték a dzsinneket, mint tűzszellemeket, bár néha démonokkal azonosították őket, különös tekintettel a succubusokra, olyan női alakot öltött démonokra, akik éjszaka látogatták meg a férfiakat, hogy álmukban párosodjanak velük és vámpír módjára energiát merítsenek ezekből a találkozásokból. A hiedelem szerint a dzsinnek feleltek azért is, ha valakinek költői tehetsége volt.

Dzsinnek az iszlámban

A muszlimok általánosságban hisznek a dzsinnekben, amelyek szabad akarattal rendelkező lények, akiket Isten füsttelen tűzből teremtett, hasonlóan, ahogy az embereket agyagból.

A dzsinneknek épp olyan társadalmuk van, mint az embereknek, esznek, házasodnak, meghalnak stb. Az emberek nem láthatják őket, de ők látják az embereket. Olykor szándékosan vagy véletlenül kapcsolatba kerülnek az emberekkel. Képesek jót és rosszat is tenni, amiben különböznek az iszlám angyalaitól, akik nem képesek Isten ellen cselekedni, és sosem tehetnek rosszat.

Az iszlámhoz kapcsolódó mitológiában a dzsinneket lehetséges varázslat segítségével irányítani azáltal, hogy tárgyakhoz kötjük őket; a Lámpa Szelleme Aladdin történetében is ilyen dzsinn, akit egy olajlámpába börtönöztek.

A gonosz dzsinnek szerepe általában megegyezik a keresztény démonokéval, amennyiben szintén képesek embereket megszállni vagy rávenni őket helytelen dolgokra.

Dzsinnek a nyugati kultúrában

A nyugati irodalomban a dzsinnek, akárcsak Aladdin szelleme Az Ezeregyéjszaka meséiben, általában olajlámpákban élnek és három kívánsággal jutalmazzák, aki kiengedte őket a lámpásból, míg a gonoszabbak kihasználják a rosszul megválasztott kívánságokat. A nyugati kultúra egyik legismertebb dzsinnje a Korda Sándor nevével fémjelzett 1940-ben forgatott A bagdadi tolvaj cimű filmben szereplő óriás dzsinn. Ő is a gonosz dzsinnek közé tartozik; a szabad emberek iránt érzett gyűlölettől vezérleve el akarja taposni az őt kiszabadító Abut, a kis tolvajt. A furfangos Abunak azonban sikerül egy trükkel visszazárni a palackba az óriás dzsinnt igy megússza az agyontaposást és még arra is ráveszi - ha kiengedi ujra a palackból - teljesítse három kívánságát.

Vetala:

Ellenséges szellemek az indiai mitológiából,megelevenedett holttestek,a sajátjuk vagy másé, akik vándorolnak. Temetőkben kísértenek elsősorban. Temetőkben támadnak és megőrjítik az embereket. Megölik a gyermekeket,esetleg meg is eszik és vetéléseket idéznek elő. Csapdába esett lelkek az evilág és a túlvilág között, temetkezési szertartással elűzhetőek. Megjegyzés: az ördögűzés rítusa nem működik a vetalán. Ők nem démonok, akik érzékenyek lennének a keresztény rituáléra. Ha megfelelő hangulatban fogod el , a vetala talán beszél neked a múltról és a jövőről, ezért keresettek ők a boszorkányok által. Azonban ezek a találkozások gyakran halálosan végződnek a boszorkányok számára, met ha rossz kedvében találod a lényt halálos is lehet, Ezért a legjobb ötlet végrehajtani a gyászszertartási ritust és az útjára küldeni.

Bár van még egy változata. Sokszor úgy említik,hogy egy fa tetejéről lóg fejjel lefelés és összekeverik a denevérekkel. de alapjában véve élő halott.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat